Az APEH által is elfogadott útnyilvántartásnak formai követelménye nincsen, csak a törvényben leírt tartalmi előírásoknak kell megfelelnie. Mindenképpen tüntessük fel
2009. november 4., szerda
Magánautó céghasználatra
A helyes eljárás: útnyilvántartás alapján kell kiszámolni a járandó összeget: apeh norma vagy egyéni havi átlag üzemanyagár alapján, plusz a karbantartási költség - ami kilométerenként 9 Ft -, téli-nyári / vidéki-városi szorzók, üzemenyag típusa, hengerűrtartalom, partnertávolságok, megtett utak, utazás célja, stb.
2009. október 19., hétfő
A vállalkozás működtetéséhez szükséges ismeretek
Még mielőtt belefogna vállalkozásának alapításába, fogadjon fel könyvelőt, hogy segítségével, szaktudásával segíthesse az Ön majdani sikeres vállalkozását.Ha már túl vannak a cég (egyéni vállalkozás) alapításán még az alábbi ismeretek is hasznára lehetnek vállalkozásának.
1. A szükséges beszerzések
ˇ Számlatömb, kiadási- és bevételi pénztárbizonylat.
ˇ Pénztárjelentés (számítógépes programmal is előállítható), szabadság-nyilvántartó tömb, jövedelemigazolások az egészségbiztosítási ellátás megállapításához.
ˇ Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartólapja (ez fénymásolható is, a könyvelőtől is be lehet szerezni).
ˇ Ha szükséges, pénztárgép beszerzés.
ˇ Bankszámla nyitás ( Minden ÁFA körbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, és minden társas vállalkozás kötelezett rá).
ˇ Kiküldetési rendelvény.
2. Mit kell tudnunk kitölteni, vezetni, ellenőrizni?
ˇ A bevételekről számla kiállítása
ˇ A kiadásokról számlák APEH által előírt kötelező tartalma.
Ezek meg kell, hogy feleljenek az ÁFA törvényben megfogalmazott követelményeknek!
ˇ Pénztárbizonylatok vezetése.
ˇ Útnyilvántartás, útelszámolás vagy kiküldetési rendelvény folyamatos vezetése (Év végén sokkal nehezebb visszamenőleg pótolni!).
3. Havi rendszeres feladatok:
ˇ A könyvelési anyag gyűjtése és átadása a könyvelőnek. (Nem év végén egy kupacban!
ˇ Ajánlatos a számlákat elkülönítve gyűjteni. (Bank, pénztár, bevételi, kiadási bizonylat ) Így a vállalkozó is könnyebben átlátja forgalmát.
ˇ Jelenléti ív vezetése.
ˇ Szabadság nyilvántartás vezetése.
ˇ Könyvelő által átadott befizetési kötelezettségeknek eleget tenni.
4. Havi határidők a befizetésekben és bevallásokban:
ˇ 12-énA kifizető, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó előleg befizetése, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi hozzájárulás befizetése, a munkaadói-, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint a levont tagdíj befizetés.
ˇ 20-ánAz általános forgalmi adó, a környezetvédelmi termékdíj, a játékadó, a kulturális járulék, innovációs járulék befizetése. TV- készülék üzemben tartási díja. A havi, negyedéves bevallás.
5. Éves határidők a befizetésekben és bevallásokban:
ˇ Január 10-énA munkavállalóknak kiadni az igazolást, a tárgyévet megelőző időszakra levont nyugdíjjárulék és egészségbiztosításijárulékról.
ˇ Január 31-énA kifizető, a magánszemély jövedelemadóját meg nem állapító munkáltató adatszolgáltatása (elektronikus úton vagy gépi adathordozón). Önbevallóknak kiadni az M30-as igazolást.
ˇ Február 15-énA vállalkozási tevékenységet folytató vagy áfa fizetésére kötelezett magánszemély szja befizetése, továbbá az ezzel kapcsolatos bevallás benyújtása. Az áfa tekintetében éves adó megállapítással érintett adózó esetében az áfa bevallás benyújtása és pénzügyi rendezése. A rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, az eva különbözetének befizetése.A 2007. évvel kapcsolatos éves bevallás benyújtása.(03 nyomtatvány)
ˇ Május 20-ánA vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély szja bevallásának benyújtása, az esetleges különbözet befizetése.A havi bevallás benyújtása.A magánszemély jövedelemadóját megállapító munkáltató adatszolgáltatása.
ˇ Május 31-énInnovációs járulék, a társasági adó, valamint a kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek esetében a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása, befizetése.A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva alany eva bevallásának benyújtása és pénzügyi rendezése.Helyi iparűzési adóbevallás, mérleg beadási, közzétételi határidő.
6. Előlegfizetési kötelezettségek:
ˇ Január 20-ánTársasági adóelőleg
ˇ Március 15-énHelyi iparűzési adó előleg
ˇ Május 31-énelőző évvel kapcsolatos különbözet befizetése.
ˇ Április 20-ánTársasági adó előleg
ˇ Július 20-ánTársasági adó előleg
ˇ Szeptember 15-énHelyi iparűzési adó előleg
ˇ Október 20-ánTársasági adó előleg
ˇ December 20-ánfeltöltési kötelezettség (nem minden vállalkozást érint)
7. Egyéb a működés során alkalmazható vegyes szabályok
ˇ LeltárkészítésMinden év végén leltárt kell készíteni az áru és anyagkészletről, vagy egy ezzel egyenértékű nullás nyilatkozatot kell leadni a könyvelőnek.
ˇ SzámlagyűjtésA számlák gyűjtögetése nagyon fontos mindenfajta kiadásról! Szakkönyv, folyóirat, tisztító szerek, irodaszerek, egyéb anyagok, kisebb javításokhoz festékek, villanykörte, WC papír, autómosás, parkolás (a parkoló automaták által kiadott jegyek nem számlák, de év végén összegyűjtve a szolgáltatók számlát állítanak ki róluk!), postai levélfeladás, fénymásolás, taxi. A nyugták nem számolhatóak el.Minden bizonylatot át kell adni a könyvelőnek, még a bankban kapott kp felvételi cetliket is! A bizonylatokat 5 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat 10 évig.A számlákon többféle dátum szerepelhet. A teljesítés dátuma határozza meg, hogy melyik könyvelési (ÁFA) időszakba kerülhet a számla (kivéve a folyamatos szolgáltatásokat, ahol a fizetési határidő számít (telefon, energia, könyvelés, bérleti díj)), a számla kelte a kiállítás dátuma, végül a fizetési határidő. Kis összegű kiadások esetében nem jelent nagy gondot, ha későbbi időszakba kerülnek bele, de a bevételi számlák elmaradása miatt önrevíziózni kell a korábbi időszakokat.
ˇ PénztárgépNyílt árusítású üzletekben (ahova bármilyen természetes és jogi személy bemehet vásárolni) kötelező a pénztárgép alkalmazása.
ˇ SzabályzatokA vállalkozás vezetőjének el kell készíteni vagy készíttetni bizonyos szabályzatokat (számviteli politika, melynek része a pénzkezelési, leltározási, értékelési szabályzat, számlatükör, -rend). Ilyen sablonok a kereskedelmi forgalomban kaphatóak vagy a könyvelővel is el lehet készíttetni.
ˇ NyilvántartásokSzigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását is vezetni kell. Ezekbe a pénztár bizonylati-, a nyugta- és számla-tömböket, - nyomtatványokat kell bevezetni.
ˇ MunkaszerződésekA munkavállalókkal kötött szerződéseken fel kell tüntetni a FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) számokat, mivel ezt a TB-nek be kell jelenteni. Jobb ezeket előbb megkérdezni a könyvelőtől.
ˇ VeszteségelhatárolásAz első 4 év vesztesége korlátlanul elhatárolható a következő évek terhére, a továbbiak csak bizonyos megkötésekkel.
ˇ BevallásokHa valami miatt nem is készülhetnek el a pontos adatokat tartalmazó bevallások, legalább nullásan be kell küldeni egy nyomtatványt, így a bevallás meg nem léte miatt nem büntetnek.
ˇ Éves beszámolóAz éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek eshetnek egybe.Alapvetően csak a beltag jogosult a cég képviseletére, de egy általános meghatalmazással egyszerűen megoldható, hogy a kültag is aláírjon akár a banknál, APEH felé vagy egyéb helyeken.
ˇ Cégautó - magánautó?Egy gyakran felmerülő kérdés a cégvezetők között. Cégautó esetében az elszámolható költségek köre a következő: átírási díj, illeték, súlyadó,(?) biztosítás, üzemanyag, javítási költség és az értékcsökkenés (ÉCS),de figyelni kell, hogy bizonyos értékhatár felett nem értékcsökkenthető a személygépkocsi.
ˇ Cégautó megléte esetén cégautó adót kell fizetni.Magánautó esetében az üzemanyagpénz és a 9 Ft km-enként, valamint az olajfogyasztás számolhatók el. Magánautó esetében kevesebb nyilvántartással kb. azonos költségek vehetőek ki.
ˇ Szerződéskötések:Megbízási szerződések kötelezőek.
ˇ Közvetített szolgáltatások (Alvállalkozás)Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen kritériumai vannak az alvállalkozói költségek érvényesítéséhez.
ˇ A fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződéseknek (vagy éves keretszerződésnek) a fővállalkozó valamilyen tevékenységével kell kapcsolatban lennie.
ˇ A fővállalkozó (megbízott)és a megrendelő (megbízó) megbízási szerződésében ki kell kötni, hogy a megbízott szabadon, előzetes bejelentésre vagy egyéb módon dönthet alvállalkozók alkalmazásáról.
ˇ A megbízó felé kiállított számlán külön tételekként kell szerepelnie az alvállalkozótól kapott számla (teljes vagy rész) tételeinek. Ezen eljárásmódnak a helyi iparűzési adó csökkentés szempontjából van jelentősége.
Szvt 3§ (4) /1.közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
ˇ EngedélyekA vállalkozónak különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére (a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek listája az Önkormányzatoknál tekinthető meg). Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel, a bizonyítványokkal a cégvezető(k)-nek (egyéni vállalkozóknak) rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásával, munka- vagy megbízási jogviszonyban (egyéni vállalkozónak csak alkalmazottja, segítő családtagja lehet) van egy erre alkalmas személy.
ˇ Tárgyi eszközAz olyan eszközöket, vagyoni jogokat (bérleti jog, számítógépes program), melyek több éven keresztül szolgálják egy vállalkozás működését, tárgyi eszközöknek (TE) vagy immateriális javaknak, összefoglalóan befektetett eszközöknek nevezi a számvitel. Az ezekre fordított kiadások nem egy összegben (kivéve a kis értékű TE-ket (KTE)), hanem törvényekben meghatározott arányban, több év alatt válnak költségekké. Ez az értékcsökkenés, amortizálás, az elszámolhatósági % pedig a leírási kulcs, mely meghatározza a leírás idejét. Ez autónál 5 év (20 %), számítógépeknél 3 év (33%), ingatlanoknál (csak az épületnél, a telek nem értékcsökkenthető) 50 év (2%), gépeknél, bútoroknál 7 év (14,5%). A TE üzembe helyezésekor meg kell határozni egy ú.n. maradvány értéket, mely a várható végső ára lesz a berendezésnek (figyelni kell a piaci értékre is!), és a maradék összeget lehet amortizálni.
ˇ KépviseletEgy vállalkozást az APEH-nál csak a vállalkozás tulajdonosai, egy bejelentett képviselő, vagy egy meghatalmazott személy képviselheti.
1. A szükséges beszerzések
ˇ Számlatömb, kiadási- és bevételi pénztárbizonylat.
ˇ Pénztárjelentés (számítógépes programmal is előállítható), szabadság-nyilvántartó tömb, jövedelemigazolások az egészségbiztosítási ellátás megállapításához.
ˇ Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartólapja (ez fénymásolható is, a könyvelőtől is be lehet szerezni).
ˇ Ha szükséges, pénztárgép beszerzés.
ˇ Bankszámla nyitás ( Minden ÁFA körbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, és minden társas vállalkozás kötelezett rá).
ˇ Kiküldetési rendelvény.
2. Mit kell tudnunk kitölteni, vezetni, ellenőrizni?
ˇ A bevételekről számla kiállítása
ˇ A kiadásokról számlák APEH által előírt kötelező tartalma.
Ezek meg kell, hogy feleljenek az ÁFA törvényben megfogalmazott követelményeknek!
ˇ Pénztárbizonylatok vezetése.
ˇ Útnyilvántartás, útelszámolás vagy kiküldetési rendelvény folyamatos vezetése (Év végén sokkal nehezebb visszamenőleg pótolni!).
3. Havi rendszeres feladatok:
ˇ A könyvelési anyag gyűjtése és átadása a könyvelőnek. (Nem év végén egy kupacban!
ˇ Ajánlatos a számlákat elkülönítve gyűjteni. (Bank, pénztár, bevételi, kiadási bizonylat ) Így a vállalkozó is könnyebben átlátja forgalmát.
ˇ Jelenléti ív vezetése.
ˇ Szabadság nyilvántartás vezetése.
ˇ Könyvelő által átadott befizetési kötelezettségeknek eleget tenni.
4. Havi határidők a befizetésekben és bevallásokban:
ˇ 12-énA kifizető, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó előleg befizetése, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi hozzájárulás befizetése, a munkaadói-, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint a levont tagdíj befizetés.
ˇ 20-ánAz általános forgalmi adó, a környezetvédelmi termékdíj, a játékadó, a kulturális járulék, innovációs járulék befizetése. TV- készülék üzemben tartási díja. A havi, negyedéves bevallás.
5. Éves határidők a befizetésekben és bevallásokban:
ˇ Január 10-énA munkavállalóknak kiadni az igazolást, a tárgyévet megelőző időszakra levont nyugdíjjárulék és egészségbiztosításijárulékról.
ˇ Január 31-énA kifizető, a magánszemély jövedelemadóját meg nem állapító munkáltató adatszolgáltatása (elektronikus úton vagy gépi adathordozón). Önbevallóknak kiadni az M30-as igazolást.
ˇ Február 15-énA vállalkozási tevékenységet folytató vagy áfa fizetésére kötelezett magánszemély szja befizetése, továbbá az ezzel kapcsolatos bevallás benyújtása. Az áfa tekintetében éves adó megállapítással érintett adózó esetében az áfa bevallás benyújtása és pénzügyi rendezése. A rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, az eva különbözetének befizetése.A 2007. évvel kapcsolatos éves bevallás benyújtása.(03 nyomtatvány)
ˇ Május 20-ánA vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély szja bevallásának benyújtása, az esetleges különbözet befizetése.A havi bevallás benyújtása.A magánszemély jövedelemadóját megállapító munkáltató adatszolgáltatása.
ˇ Május 31-énInnovációs járulék, a társasági adó, valamint a kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek esetében a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása, befizetése.A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva alany eva bevallásának benyújtása és pénzügyi rendezése.Helyi iparűzési adóbevallás, mérleg beadási, közzétételi határidő.
6. Előlegfizetési kötelezettségek:
ˇ Január 20-ánTársasági adóelőleg
ˇ Március 15-énHelyi iparűzési adó előleg
ˇ Május 31-énelőző évvel kapcsolatos különbözet befizetése.
ˇ Április 20-ánTársasági adó előleg
ˇ Július 20-ánTársasági adó előleg
ˇ Szeptember 15-énHelyi iparűzési adó előleg
ˇ Október 20-ánTársasági adó előleg
ˇ December 20-ánfeltöltési kötelezettség (nem minden vállalkozást érint)
7. Egyéb a működés során alkalmazható vegyes szabályok
ˇ LeltárkészítésMinden év végén leltárt kell készíteni az áru és anyagkészletről, vagy egy ezzel egyenértékű nullás nyilatkozatot kell leadni a könyvelőnek.
ˇ SzámlagyűjtésA számlák gyűjtögetése nagyon fontos mindenfajta kiadásról! Szakkönyv, folyóirat, tisztító szerek, irodaszerek, egyéb anyagok, kisebb javításokhoz festékek, villanykörte, WC papír, autómosás, parkolás (a parkoló automaták által kiadott jegyek nem számlák, de év végén összegyűjtve a szolgáltatók számlát állítanak ki róluk!), postai levélfeladás, fénymásolás, taxi. A nyugták nem számolhatóak el.Minden bizonylatot át kell adni a könyvelőnek, még a bankban kapott kp felvételi cetliket is! A bizonylatokat 5 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat 10 évig.A számlákon többféle dátum szerepelhet. A teljesítés dátuma határozza meg, hogy melyik könyvelési (ÁFA) időszakba kerülhet a számla (kivéve a folyamatos szolgáltatásokat, ahol a fizetési határidő számít (telefon, energia, könyvelés, bérleti díj)), a számla kelte a kiállítás dátuma, végül a fizetési határidő. Kis összegű kiadások esetében nem jelent nagy gondot, ha későbbi időszakba kerülnek bele, de a bevételi számlák elmaradása miatt önrevíziózni kell a korábbi időszakokat.
ˇ PénztárgépNyílt árusítású üzletekben (ahova bármilyen természetes és jogi személy bemehet vásárolni) kötelező a pénztárgép alkalmazása.
ˇ SzabályzatokA vállalkozás vezetőjének el kell készíteni vagy készíttetni bizonyos szabályzatokat (számviteli politika, melynek része a pénzkezelési, leltározási, értékelési szabályzat, számlatükör, -rend). Ilyen sablonok a kereskedelmi forgalomban kaphatóak vagy a könyvelővel is el lehet készíttetni.
ˇ NyilvántartásokSzigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását is vezetni kell. Ezekbe a pénztár bizonylati-, a nyugta- és számla-tömböket, - nyomtatványokat kell bevezetni.
ˇ MunkaszerződésekA munkavállalókkal kötött szerződéseken fel kell tüntetni a FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) számokat, mivel ezt a TB-nek be kell jelenteni. Jobb ezeket előbb megkérdezni a könyvelőtől.
ˇ VeszteségelhatárolásAz első 4 év vesztesége korlátlanul elhatárolható a következő évek terhére, a továbbiak csak bizonyos megkötésekkel.
ˇ BevallásokHa valami miatt nem is készülhetnek el a pontos adatokat tartalmazó bevallások, legalább nullásan be kell küldeni egy nyomtatványt, így a bevallás meg nem léte miatt nem büntetnek.
ˇ Éves beszámolóAz éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek eshetnek egybe.Alapvetően csak a beltag jogosult a cég képviseletére, de egy általános meghatalmazással egyszerűen megoldható, hogy a kültag is aláírjon akár a banknál, APEH felé vagy egyéb helyeken.
ˇ Cégautó - magánautó?Egy gyakran felmerülő kérdés a cégvezetők között. Cégautó esetében az elszámolható költségek köre a következő: átírási díj, illeték, súlyadó,(?) biztosítás, üzemanyag, javítási költség és az értékcsökkenés (ÉCS),de figyelni kell, hogy bizonyos értékhatár felett nem értékcsökkenthető a személygépkocsi.
ˇ Cégautó megléte esetén cégautó adót kell fizetni.Magánautó esetében az üzemanyagpénz és a 9 Ft km-enként, valamint az olajfogyasztás számolhatók el. Magánautó esetében kevesebb nyilvántartással kb. azonos költségek vehetőek ki.
ˇ Szerződéskötések:Megbízási szerződések kötelezőek.
ˇ Közvetített szolgáltatások (Alvállalkozás)Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen kritériumai vannak az alvállalkozói költségek érvényesítéséhez.
ˇ A fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződéseknek (vagy éves keretszerződésnek) a fővállalkozó valamilyen tevékenységével kell kapcsolatban lennie.
ˇ A fővállalkozó (megbízott)és a megrendelő (megbízó) megbízási szerződésében ki kell kötni, hogy a megbízott szabadon, előzetes bejelentésre vagy egyéb módon dönthet alvállalkozók alkalmazásáról.
ˇ A megbízó felé kiállított számlán külön tételekként kell szerepelnie az alvállalkozótól kapott számla (teljes vagy rész) tételeinek. Ezen eljárásmódnak a helyi iparűzési adó csökkentés szempontjából van jelentősége.
Szvt 3§ (4) /1.közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
ˇ EngedélyekA vállalkozónak különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére (a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek listája az Önkormányzatoknál tekinthető meg). Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel, a bizonyítványokkal a cégvezető(k)-nek (egyéni vállalkozóknak) rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásával, munka- vagy megbízási jogviszonyban (egyéni vállalkozónak csak alkalmazottja, segítő családtagja lehet) van egy erre alkalmas személy.
ˇ Tárgyi eszközAz olyan eszközöket, vagyoni jogokat (bérleti jog, számítógépes program), melyek több éven keresztül szolgálják egy vállalkozás működését, tárgyi eszközöknek (TE) vagy immateriális javaknak, összefoglalóan befektetett eszközöknek nevezi a számvitel. Az ezekre fordított kiadások nem egy összegben (kivéve a kis értékű TE-ket (KTE)), hanem törvényekben meghatározott arányban, több év alatt válnak költségekké. Ez az értékcsökkenés, amortizálás, az elszámolhatósági % pedig a leírási kulcs, mely meghatározza a leírás idejét. Ez autónál 5 év (20 %), számítógépeknél 3 év (33%), ingatlanoknál (csak az épületnél, a telek nem értékcsökkenthető) 50 év (2%), gépeknél, bútoroknál 7 év (14,5%). A TE üzembe helyezésekor meg kell határozni egy ú.n. maradvány értéket, mely a várható végső ára lesz a berendezésnek (figyelni kell a piaci értékre is!), és a maradék összeget lehet amortizálni.
ˇ KépviseletEgy vállalkozást az APEH-nál csak a vállalkozás tulajdonosai, egy bejelentett képviselő, vagy egy meghatalmazott személy képviselheti.
2009. október 8., csütörtök
Ügyfélkapu - ClientPortal
Ügyfélkapu (ClientPortal or Klanten Portal) like DigiD
sending tax or other documents to tax authorities or other governmental administrative bodies.
http://www.magyarorszag.hu/
1. Registration at City Hall
2. announce of right to send information on 09T180
3. cancel of right to send information on 09T182
sending tax or other documents to tax authorities or other governmental administrative bodies.
http://www.magyarorszag.hu/
1. Registration at City Hall
2. announce of right to send information on 09T180
3. cancel of right to send information on 09T182
2009. szeptember 18., péntek
ÁFA Services in EU - VAT / BTW in EU 2010.01.01
Donderdag 17 september 2009 - In de afgelopen jaren is de BTW wetgeving van Hongarije steeds verder aangepast op de regelgeving van de Europese Unie. Per 1 januari 2010 zullen wederom enkele aanpassingen worden doorgevoerd die aanzienlijke gevolgen kunnen hebben voor Nederlandse en Hongaarse ondernemers die diensten over de eigen landsgrenzen leveren. Met ingang van 1 januari 2010 wordt als hoofdregel de plaats van dienst dan namelijk niet meer daar waar de dienstverlener is gevestigd, maar daar waar de afnemer is gevestigd. Met andere woorden: het uitgangspunt wordt dan dat btw wordt geheven in het land van de afnemer. Als de afnemer en de leverancier van de dienst niet in dezelfde lidstaat zijn gevestigd, wordt de heffing van btw verlegd van de dienstverlener naar de afnemer van de dienst. Hierdoor hoeft de leverancier in voorkomende gevallen dus geen btw op zijn factuur te vermelden en zullen afnemers die gevestigd zijn in de EU zelf het verschuldigde btw-bedrag moeten aangeven in hun eigen btw-aangifte. Uiteraard kunnen zij de aldus betaalde btw weer gelijk in mindering brengen.
Source: http://www.hongarijevandaag.nl/portal2/dossiers/fiscaal-en-juridisch-business-221/1563-btw-regels-hongarije-verder-aangepast-aan-eu-regelgeving on 18 Sept 2009
Source: http://www.hongarijevandaag.nl/portal2/dossiers/fiscaal-en-juridisch-business-221/1563-btw-regels-hongarije-verder-aangepast-aan-eu-regelgeving on 18 Sept 2009
2009. szeptember 10., csütörtök
Adótörvények - Tax Laws
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Act XCII of 2003 on the Rules of Taxation
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Act CXVII of 1995 on Personal Income Tax
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról
1990. évi XCIII. törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege az illetékekről
2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről
1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről
Act XCII of 2003 on the Rules of Taxation
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Act CXVII of 1995 on Personal Income Tax
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról
1990. évi XCIII. törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege az illetékekről
2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről
1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről
Elektronikus számla - Elektronische factuur
Link to belastingdienst (APEH)
Közlemény az elektronikus számlázásról2005.08.31.
I. Az elektronikus számlázásról általában
IV. Az elektronikus számlázás ellenőrzése
II. Az elektronikus számlák kontírozása
V. Záró rendelkezés
III. Az elektronikus számlázás során az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok
I. Az elektronikus számlázásról általában
Az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet (továbbiakban: Rendelet) az elektronikus számlázás adójogi megítélésével kapcsolatban a következőkről rendelkezik:
az elektronikus úton kiállított számlákkal (továbbiakban: elektronikus számla) kapcsolatos alapvető követelmények,
az elektronikus számlák kiállítása,
az elektronikus számlák megőrzése és ellenőrzése,
az elektronikus adatcsere (EDI) rendszerrel kapcsolatos követelmények.
1. Az elektronikus számlákkal kapcsolatos alapvető követelmények
Az elektronikus számláknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:
elektronikus számlát csak a vevővel, megrendelővel történt előzetes megállapodás alapján és a rendeletben előírt formában lehet kibocsátani,
a számla megfelel az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdés 16-17. pontjaiban meghatározott, a számlák, egyszerűsített számlák adattartamára vonatkozó feltételeknek, valamint
az áfa-törvény 43. § (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Ad a)
A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany valamint a terméket beszerző/ szolgáltatást igénybe vevő között létrejött, az elektronikus számlázásra vonatkozó előzetes megállapodás nincs alakisághoz kötve (tehát a felek mind szóban, mind írásban, sőt esetenként ráutaló magatartással is megköthetik), amennyiben az elektronikus számlát elektronikus aláírással ellátott elektronikus adatként (PKI) bocsátják ki. Amennyiben a felek EDI rendszerben számláznak, akkor a Rendelet 1. számú mellékletének megfelelő, előzetesen megkötött írásbeli szerződés alapján lehet számlát kibocsátani. Az EDI Modell Megállapodást az Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlása alapján állapította meg a Rendelet, jelen tájékoztató mellékleteiben olvasható az Ajánlás magyarázata.
Az elektronikus számlának meg kell felelnie a következő követelményeknek:
eredetének hitelességét,
tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét,
értelmezhetőségét (olvashatóságát),
jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint
a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét
a kibocsátáskor és a számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban együtt: számla) külön jogszabályban meghatározott őrzési időszaka alatt folyamatosan biztosítani kell.
Az elektronikus számla eredetének hitelessége azt jelenti, hogy a technikai eszközök segítségével egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó, és minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a számlát az az adóalany bocsátotta ki, amely a számlában kibocsátóként szerepel.
Az elektronikus számla tartalmának sértetlensége azt jelenti, hogy a számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, a számlára utólag semmiféle változtatást, módosítást nem vezethetnek.
Az olvashatóság az őrzési időszak alatt [melyet a bizonylatokra vonatkozóan általános jelleggel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) tartalmaz] a jogosult emberek számára történő olvashatóságot jelent, azaz biztosítani kell azokat a feltételeket, hogy az arra jogosultak a számla tartalmát megismerjék.
A hozzáférés, illetve a védelem azt jelenti, hogy az arra jogosult személyek bármikor képesek legyenek a számlához hozzáférni, ugyanakkor az arra nem jogosultak soha ne férhessenek hozzá, ne tudják törölni, módosítani, vagy megsemmisíteni.
Ad b)
Az elektronikus úton kibocsátott számláknak is meg kell felelniük a számlákra vonatkozó általános követelményeknek. Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 16. és 17. pontja a számla, illetve az egyszerűsített számla adattartalmáról a következőképpen rendelkezik:
16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a számla sorszáma,
a számla kibocsátásának kelte,
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,
a teljesítés időpontja,
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára,
a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
a felszámított adó százalékos mértéke,
az áthárított adó összege összesen,
a számla végösszege,
a fizetés módja és határideje,
új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a számla sorszáma,
a számla kibocsátásának kelte,
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára,
a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
Az elektronikus úton kibocsátott számláknak továbbá természetesen meg kell felelniük az áfa-törvény 44. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek is.
Ad c)
Az elektronikus számláknak minden esetben meg kell felelniük az áfa-törvény 43. § (7) bekezdésében foglalt követelményeknek, mely a következőképpen rendelkezik:
"43. § (7) Elektronikus úton kibocsátott számla, egyszerűsített számla esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással kell biztosítani. EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
2. Az elektronikus számlák kiállítása
Az elektronikus számlákat két rendszerben lehet kibocsátani:
elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában (PKI), vagy
EDI rendszer alkalmazásával.
Ad a)
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) határozza meg az elektronikus iratok aláírásának rendjét. Ezen jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum kezelhető számlaként. A Rendelet ugyanakkor lehetőséget biztosít a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnál szigorúbb követelményekkel rendelkező minősített elektronikus aláírás alkalmazására is.
Ad b)
Az EDI rendszerben kibocsátott számlák a felek között történt előzetes megállapodás alapján zárt technikai rendszeren jutnak el a számlakibocsátótól a számla befogadójáig. Az EDI rendszerben való számlázás további követelményei, hogy a felek előzetesen írásban megállapodjanak az EDI alkalmazásában és erre vonatkozóan (a Rendelet mellékletében ismertetett) szerződéssel rendelkezzenek, valamint további követelmény, hogy az EDI rendszeren kibocsátott számlákat papíralapú összesítő dokumentummal kísérjék.
A papíralapú összesítő dokumentumot a számla kibocsátója állítja ki havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjáig. A papíralapú összesítő dokumentumot két példányban kell kiállítani, az egyik példányt a számla kibocsátója megtartja és számlaként megőrzi, a másik példányt pedig a vele szerződéses kapcsolatban álló partnerének juttatja el. A papíralapú összesítő dokumentum tartalmazza:
a számlát kibocsátó adatait (név, cím, adószám, továbbá, ha van, közösségi adószám)
a számlát befogadó adatait, (név, cím, adószám, továbbá, ha van, közösségi adószám)
a számlák sorszámait (itt természetesen lehet tól-ig meghatározást is alkalmazni) valamint
az egyes számlákban összesítve feltüntetett ellenértékek összegét adómérték szerinti bontásban, illetve az adott időszakban keletkezett áthárított forgalmi adó összegét,
a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó általános alaki és tartalmi kellékeit.
Az összesítő dokumentumot tehát adóalanyonként, a tárgyhónapban kibocsátott EDI rendszeren továbbított elektronikus számlákról kell kibocsátani.
Mindkét rendszerre alkalmazható a Rendelet 3. §-a, mely alapján, ha egy adóalany ugyanannak a másik adóalanynak kibocsátott több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget állít ki, az egyes számlák azonos adatait elégséges egyszer feltüntetni, feltéve, hogy az összes számla valamennyi adata hozzáférhető.
3. Az elektronikus számlák megőrzése
A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Ez azt jelenti, hogy - fő szabály szerint - a papíralapú számlákat nem lehet elektronikus számlává konvertálni, de a már elektronikus úton kibocsátott számlákat sem lehet más formátumban (pl. kinyomtatva) megőrizni. Minden esetben a számla kibocsátáskori formátuma igazolja az adófizetéssel összefüggő kötelezettségek és jogok meglétét.
Az előző bekezdésben leírtaktól eltérően az Szt. 169. § (6) bekezdése megengedi, hogy az adózók az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint az Szt. 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizzék oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az elektronikus számlákat csak az Európai Közösség valamely tagállamának területén [Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 26. pont] lehet megőrizni. Ezen felül az adóalany köteles az adóhatóság felhívására az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot ellenőrzés céljából 3 munkanapon belül bemutatni.
A számla megőrzésére kötelezett adóalany az elektronikus számlák megőrzését maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg. Amennyiben a megőrzésre kötelezett személy megőrzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az elektronikus aláírással (PKI) kibocsátott számlán időbélyegzőt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely a szolgáltatást minősített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja. Ha archiválási szolgáltatót bíz meg, akkor a szolgáltató és az adóalany között létrejött szerződés alapján a szolgáltató szavatosságot vállal a számlák megőrzéséért.
Az elektronikus aláírással ellátott (PKI) számlák kiállításához és azokra vonatkozó megőrzési kötelezettség teljesítéséhez alkalmazott elektronikus aláírás és időbélyegző mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmusát az elektronikus dokumentumok archiválásáról szóló IHM rendelet hatályba lépéséig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közleményben határozza meg, azután pedig az arra jogosult országos hatáskörű szerv állapítja meg.
Az EDI alkalmazásával létrehozott elektronikus számla megőrzése során a jogszabály nem ír elő technikai többletkövetelményt, de minden számla megőrzésére kötelezett adóalanynak biztosítania kell, hogy a megőrzés során maradéktalanul tiszteletben tartotta a számlákra vonatkozó összes jogszabályi követelményt.
4. Az EDI Megállapodás magyarázata
A Rendelet mellékletében meghatározott EDI Modell Megállapodás a Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlásán alapul. Az Ajánlás az Európai Modell EDI Egyezmény szabályairól rendelkezik, a rendelkezések magyarázatát jelen közlemény 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.
II. Az elektronikus számlák kontírozása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 167. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül a h) és az i) pont fogalmazza meg a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, valamint a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés igazolásának követelményét. Ezen követelmények szerepe, hogy visszakereshetővé, könnyen ellenőrizhetővé tegyék a bizonylatok és a számviteli nyilvántartások közötti kapcsolatot. A követelményeknek külső bizonylat esetén nem a bizonylat kiállítója, hanem a bizonylat könyvelését végző, befogadó gazdálkodó kell, hogy megfeleljen.
Az elektronikus formában kiállított bizonylatok tekintetében a számlát a kiállító az Szt. 167. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt információk nélkül elektronikusan hitelesíti. A kérdéses információkat a kiállító nem is tudja a bizonylaton feltűntetni, hiszen azok csak a befogadónál állnak rendelkezésre. A befogadónak ezt követően a papíralapú számlákhoz hasonlóan lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt "mellékleten", azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetni abban az esetben, ha ez a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik. A csatolt "melléklet" csatolásának részletes technikai kérdéseit (azon belül is kiemelten a hitelesség és a felelősség kérdését) a gazdálkodónak kell szabályoznia, a belső működési rendjében.
III. Az elektronikus számlázás során az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok
A 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet 4. § (3) bekezdése alapján az adóalany az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A PM rendelet 4. § (4) bekezdése szerint aki külön jogszabály szerint adóvisszatérítés miatt számla bemutatására kötelezett az adatokat az adóhatóság által közzétett formátumban is az adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
A 20/2004 (IV. 21.) PM rendeletben hivatkozott, az állami adóhatóság által elfogadott fájlformátumok a következők:
.txt formátum (text fájl)
bármilyen más olyan ún. print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatók a fájlban - a soremelésen és az oldalkezdet jelzésén kívül - utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik).
.xml fájlformátum, a jelen közlemény 3. számú mellékletében részletezett fájlstruktúra szerint.
Az előzőekben részletezett fájlformátumokban az elektronikus számlákat kérésre floppyn vagy CD lemezen kell az adózónak az adóhatóság rendelkezésére bocsátania.
IV. Az elektronikus számlázás ellenőrzése
Az ellenőrzés során az adóalany köteles az adóhatóság részére a számlák olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt, valamint az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és a jelen közlemény III. fejezetében meghatározott formátumban rendelkezésre bocsátani. Az adóhatóság az általa kért formátumról az adóhatóság hivatalos lapjában tájékoztatja az adózókat, oly módon, hogy hivatalos lapjában közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az adatokat a rendelkezésre bocsátani köteles. Emellett az adatformátumot az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.
Az adóhatóság az ellenőrzés során jogosult az elektronikus számla kiállításának folyamatát oly módon ellenőrizni, hogy felügyelete mellett az adóalany számlát bocsát ki.
Az APEH az elektronikus számlázás ellenőrzése során az alábbi területekre fordít kiemelt figyelmet:
A számlák kötelező tartalmi elemeinek megléte
A vevővel, megrendelővel kötött előzetes írásbeli szerződés, valamint annak tartalma
Az elektronikus számlázás zárt és biztonságos működését biztosító belső szabályozás vizsgálata
Az elektronikus számlázási rendszer és a könyvelési rendszer kapcsolatának ellenőrzése
PKI rendszerű elektronikus számlázás esetén a megfelelő elektronikus aláírás és az időbélyegző megléte
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén a papír alapú összesítő dokumentum vizsgálata
Véletlenszerűen és célzottan kiválasztott számlák szúrópróbaszerű ellenőrzése
Az elektronikus számlázást alkalmazó cégek adóellenőrzése során az APEH fő szabály szerint a korábbi ellenőrzési gyakorlatot követi, az alábbi kiegészítésekkel:
A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálattal érintett adózó köteles az adóhatóság részére biztosítani az elektronikus számlák ellenőrzéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt, felvilágosítást
Az adózó köteles az elektronikus számlákról az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is rendelkezésre bocsátani a kért adatokat
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén az adózó köteles az elektronikus számlákról havonta kiállítandó, papír alapú összesítő dokumentumokat az ellenőrzés részére átadni
Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvek elektronikus számlákra vonatkozó mellékletei gépi adathordozón - várhatóan floppyn vagy CD-n - kerülnek csatolásra
Az elektronikus számlák meghatározott csoportosításban történő bekérése és vizsgálata során az APEH fő szabály szerint - hasonlóan a papír alapú számlázást alkalmazó cégek vizsgálatához - elsődlegesen a kapcsolódó informatikai rendszerből (pl. könyvelési, raktárkészlet nyilvántartó, stb.) származó adatokat vonja ellenőrzés alá. Amennyiben azonban az elektronikus számlák hitelességével, valóságtartalmával kapcsolatosan kétely merül fel, úgy az adóhatóság az eredeti, archivált elektronikus számlák állományát is bekérheti.
V. Záró rendelkezés
Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 7. számában megjelent, az elektronikus úton kiállított számlákról szóló APEH közlemény, továbbá az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 9. számában megjelent, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (2) bekezdésében, valamint az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet 4. § (3)-(4) bekezdéseiben hivatkozott fájlformátumokról szóló APEH közlemény elektronikus számlákra vonatkozó rendelkezései helyett jelen közlemény szabályait kell alkalmazni.
1.sz melléklet EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT
2.sz melléklet EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK
3.sz melléklet Elektronikus számla - XML-definíciók
Közlemény az elektronikus számlázásról2005.08.31.
I. Az elektronikus számlázásról általában
IV. Az elektronikus számlázás ellenőrzése
II. Az elektronikus számlák kontírozása
V. Záró rendelkezés
III. Az elektronikus számlázás során az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok
I. Az elektronikus számlázásról általában
Az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet (továbbiakban: Rendelet) az elektronikus számlázás adójogi megítélésével kapcsolatban a következőkről rendelkezik:
az elektronikus úton kiállított számlákkal (továbbiakban: elektronikus számla) kapcsolatos alapvető követelmények,
az elektronikus számlák kiállítása,
az elektronikus számlák megőrzése és ellenőrzése,
az elektronikus adatcsere (EDI) rendszerrel kapcsolatos követelmények.
1. Az elektronikus számlákkal kapcsolatos alapvető követelmények
Az elektronikus számláknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:
elektronikus számlát csak a vevővel, megrendelővel történt előzetes megállapodás alapján és a rendeletben előírt formában lehet kibocsátani,
a számla megfelel az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdés 16-17. pontjaiban meghatározott, a számlák, egyszerűsített számlák adattartamára vonatkozó feltételeknek, valamint
az áfa-törvény 43. § (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Ad a)
A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany valamint a terméket beszerző/ szolgáltatást igénybe vevő között létrejött, az elektronikus számlázásra vonatkozó előzetes megállapodás nincs alakisághoz kötve (tehát a felek mind szóban, mind írásban, sőt esetenként ráutaló magatartással is megköthetik), amennyiben az elektronikus számlát elektronikus aláírással ellátott elektronikus adatként (PKI) bocsátják ki. Amennyiben a felek EDI rendszerben számláznak, akkor a Rendelet 1. számú mellékletének megfelelő, előzetesen megkötött írásbeli szerződés alapján lehet számlát kibocsátani. Az EDI Modell Megállapodást az Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlása alapján állapította meg a Rendelet, jelen tájékoztató mellékleteiben olvasható az Ajánlás magyarázata.
Az elektronikus számlának meg kell felelnie a következő követelményeknek:
eredetének hitelességét,
tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét,
értelmezhetőségét (olvashatóságát),
jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint
a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét
a kibocsátáskor és a számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban együtt: számla) külön jogszabályban meghatározott őrzési időszaka alatt folyamatosan biztosítani kell.
Az elektronikus számla eredetének hitelessége azt jelenti, hogy a technikai eszközök segítségével egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó, és minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a számlát az az adóalany bocsátotta ki, amely a számlában kibocsátóként szerepel.
Az elektronikus számla tartalmának sértetlensége azt jelenti, hogy a számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, a számlára utólag semmiféle változtatást, módosítást nem vezethetnek.
Az olvashatóság az őrzési időszak alatt [melyet a bizonylatokra vonatkozóan általános jelleggel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) tartalmaz] a jogosult emberek számára történő olvashatóságot jelent, azaz biztosítani kell azokat a feltételeket, hogy az arra jogosultak a számla tartalmát megismerjék.
A hozzáférés, illetve a védelem azt jelenti, hogy az arra jogosult személyek bármikor képesek legyenek a számlához hozzáférni, ugyanakkor az arra nem jogosultak soha ne férhessenek hozzá, ne tudják törölni, módosítani, vagy megsemmisíteni.
Ad b)
Az elektronikus úton kibocsátott számláknak is meg kell felelniük a számlákra vonatkozó általános követelményeknek. Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 16. és 17. pontja a számla, illetve az egyszerűsített számla adattartalmáról a következőképpen rendelkezik:
16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a számla sorszáma,
a számla kibocsátásának kelte,
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,
a teljesítés időpontja,
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára,
a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
a felszámított adó százalékos mértéke,
az áthárított adó összege összesen,
a számla végösszege,
a fizetés módja és határideje,
új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a számla sorszáma,
a számla kibocsátásának kelte,
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,
a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára,
a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
a 29. §, a 29/A. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti adómentesség és a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
Az elektronikus úton kibocsátott számláknak továbbá természetesen meg kell felelniük az áfa-törvény 44. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek is.
Ad c)
Az elektronikus számláknak minden esetben meg kell felelniük az áfa-törvény 43. § (7) bekezdésében foglalt követelményeknek, mely a következőképpen rendelkezik:
"43. § (7) Elektronikus úton kibocsátott számla, egyszerűsített számla esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással kell biztosítani. EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
2. Az elektronikus számlák kiállítása
Az elektronikus számlákat két rendszerben lehet kibocsátani:
elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában (PKI), vagy
EDI rendszer alkalmazásával.
Ad a)
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) határozza meg az elektronikus iratok aláírásának rendjét. Ezen jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum kezelhető számlaként. A Rendelet ugyanakkor lehetőséget biztosít a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnál szigorúbb követelményekkel rendelkező minősített elektronikus aláírás alkalmazására is.
Ad b)
Az EDI rendszerben kibocsátott számlák a felek között történt előzetes megállapodás alapján zárt technikai rendszeren jutnak el a számlakibocsátótól a számla befogadójáig. Az EDI rendszerben való számlázás további követelményei, hogy a felek előzetesen írásban megállapodjanak az EDI alkalmazásában és erre vonatkozóan (a Rendelet mellékletében ismertetett) szerződéssel rendelkezzenek, valamint további követelmény, hogy az EDI rendszeren kibocsátott számlákat papíralapú összesítő dokumentummal kísérjék.
A papíralapú összesítő dokumentumot a számla kibocsátója állítja ki havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjáig. A papíralapú összesítő dokumentumot két példányban kell kiállítani, az egyik példányt a számla kibocsátója megtartja és számlaként megőrzi, a másik példányt pedig a vele szerződéses kapcsolatban álló partnerének juttatja el. A papíralapú összesítő dokumentum tartalmazza:
a számlát kibocsátó adatait (név, cím, adószám, továbbá, ha van, közösségi adószám)
a számlát befogadó adatait, (név, cím, adószám, továbbá, ha van, közösségi adószám)
a számlák sorszámait (itt természetesen lehet tól-ig meghatározást is alkalmazni) valamint
az egyes számlákban összesítve feltüntetett ellenértékek összegét adómérték szerinti bontásban, illetve az adott időszakban keletkezett áthárított forgalmi adó összegét,
a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó általános alaki és tartalmi kellékeit.
Az összesítő dokumentumot tehát adóalanyonként, a tárgyhónapban kibocsátott EDI rendszeren továbbított elektronikus számlákról kell kibocsátani.
Mindkét rendszerre alkalmazható a Rendelet 3. §-a, mely alapján, ha egy adóalany ugyanannak a másik adóalanynak kibocsátott több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget állít ki, az egyes számlák azonos adatait elégséges egyszer feltüntetni, feltéve, hogy az összes számla valamennyi adata hozzáférhető.
3. Az elektronikus számlák megőrzése
A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Ez azt jelenti, hogy - fő szabály szerint - a papíralapú számlákat nem lehet elektronikus számlává konvertálni, de a már elektronikus úton kibocsátott számlákat sem lehet más formátumban (pl. kinyomtatva) megőrizni. Minden esetben a számla kibocsátáskori formátuma igazolja az adófizetéssel összefüggő kötelezettségek és jogok meglétét.
Az előző bekezdésben leírtaktól eltérően az Szt. 169. § (6) bekezdése megengedi, hogy az adózók az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint az Szt. 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizzék oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az elektronikus számlákat csak az Európai Közösség valamely tagállamának területén [Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 26. pont] lehet megőrizni. Ezen felül az adóalany köteles az adóhatóság felhívására az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot ellenőrzés céljából 3 munkanapon belül bemutatni.
A számla megőrzésére kötelezett adóalany az elektronikus számlák megőrzését maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg. Amennyiben a megőrzésre kötelezett személy megőrzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az elektronikus aláírással (PKI) kibocsátott számlán időbélyegzőt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely a szolgáltatást minősített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja. Ha archiválási szolgáltatót bíz meg, akkor a szolgáltató és az adóalany között létrejött szerződés alapján a szolgáltató szavatosságot vállal a számlák megőrzéséért.
Az elektronikus aláírással ellátott (PKI) számlák kiállításához és azokra vonatkozó megőrzési kötelezettség teljesítéséhez alkalmazott elektronikus aláírás és időbélyegző mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmusát az elektronikus dokumentumok archiválásáról szóló IHM rendelet hatályba lépéséig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közleményben határozza meg, azután pedig az arra jogosult országos hatáskörű szerv állapítja meg.
Az EDI alkalmazásával létrehozott elektronikus számla megőrzése során a jogszabály nem ír elő technikai többletkövetelményt, de minden számla megőrzésére kötelezett adóalanynak biztosítania kell, hogy a megőrzés során maradéktalanul tiszteletben tartotta a számlákra vonatkozó összes jogszabályi követelményt.
4. Az EDI Megállapodás magyarázata
A Rendelet mellékletében meghatározott EDI Modell Megállapodás a Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlásán alapul. Az Ajánlás az Európai Modell EDI Egyezmény szabályairól rendelkezik, a rendelkezések magyarázatát jelen közlemény 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.
II. Az elektronikus számlák kontírozása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 167. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül a h) és az i) pont fogalmazza meg a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, valamint a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés igazolásának követelményét. Ezen követelmények szerepe, hogy visszakereshetővé, könnyen ellenőrizhetővé tegyék a bizonylatok és a számviteli nyilvántartások közötti kapcsolatot. A követelményeknek külső bizonylat esetén nem a bizonylat kiállítója, hanem a bizonylat könyvelését végző, befogadó gazdálkodó kell, hogy megfeleljen.
Az elektronikus formában kiállított bizonylatok tekintetében a számlát a kiállító az Szt. 167. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt információk nélkül elektronikusan hitelesíti. A kérdéses információkat a kiállító nem is tudja a bizonylaton feltűntetni, hiszen azok csak a befogadónál állnak rendelkezésre. A befogadónak ezt követően a papíralapú számlákhoz hasonlóan lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt "mellékleten", azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetni abban az esetben, ha ez a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik. A csatolt "melléklet" csatolásának részletes technikai kérdéseit (azon belül is kiemelten a hitelesség és a felelősség kérdését) a gazdálkodónak kell szabályoznia, a belső működési rendjében.
III. Az elektronikus számlázás során az adóhatóság által elfogadott fájlformátumok
A 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet 4. § (3) bekezdése alapján az adóalany az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A PM rendelet 4. § (4) bekezdése szerint aki külön jogszabály szerint adóvisszatérítés miatt számla bemutatására kötelezett az adatokat az adóhatóság által közzétett formátumban is az adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
A 20/2004 (IV. 21.) PM rendeletben hivatkozott, az állami adóhatóság által elfogadott fájlformátumok a következők:
.txt formátum (text fájl)
bármilyen más olyan ún. print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatók a fájlban - a soremelésen és az oldalkezdet jelzésén kívül - utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik).
.xml fájlformátum, a jelen közlemény 3. számú mellékletében részletezett fájlstruktúra szerint.
Az előzőekben részletezett fájlformátumokban az elektronikus számlákat kérésre floppyn vagy CD lemezen kell az adózónak az adóhatóság rendelkezésére bocsátania.
IV. Az elektronikus számlázás ellenőrzése
Az ellenőrzés során az adóalany köteles az adóhatóság részére a számlák olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt, valamint az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és a jelen közlemény III. fejezetében meghatározott formátumban rendelkezésre bocsátani. Az adóhatóság az általa kért formátumról az adóhatóság hivatalos lapjában tájékoztatja az adózókat, oly módon, hogy hivatalos lapjában közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az adatokat a rendelkezésre bocsátani köteles. Emellett az adatformátumot az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.
Az adóhatóság az ellenőrzés során jogosult az elektronikus számla kiállításának folyamatát oly módon ellenőrizni, hogy felügyelete mellett az adóalany számlát bocsát ki.
Az APEH az elektronikus számlázás ellenőrzése során az alábbi területekre fordít kiemelt figyelmet:
A számlák kötelező tartalmi elemeinek megléte
A vevővel, megrendelővel kötött előzetes írásbeli szerződés, valamint annak tartalma
Az elektronikus számlázás zárt és biztonságos működését biztosító belső szabályozás vizsgálata
Az elektronikus számlázási rendszer és a könyvelési rendszer kapcsolatának ellenőrzése
PKI rendszerű elektronikus számlázás esetén a megfelelő elektronikus aláírás és az időbélyegző megléte
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén a papír alapú összesítő dokumentum vizsgálata
Véletlenszerűen és célzottan kiválasztott számlák szúrópróbaszerű ellenőrzése
Az elektronikus számlázást alkalmazó cégek adóellenőrzése során az APEH fő szabály szerint a korábbi ellenőrzési gyakorlatot követi, az alábbi kiegészítésekkel:
A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálattal érintett adózó köteles az adóhatóság részére biztosítani az elektronikus számlák ellenőrzéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt, felvilágosítást
Az adózó köteles az elektronikus számlákról az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is rendelkezésre bocsátani a kért adatokat
EDI rendszer alkalmazásával kibocsátott számlák esetén az adózó köteles az elektronikus számlákról havonta kiállítandó, papír alapú összesítő dokumentumokat az ellenőrzés részére átadni
Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvek elektronikus számlákra vonatkozó mellékletei gépi adathordozón - várhatóan floppyn vagy CD-n - kerülnek csatolásra
Az elektronikus számlák meghatározott csoportosításban történő bekérése és vizsgálata során az APEH fő szabály szerint - hasonlóan a papír alapú számlázást alkalmazó cégek vizsgálatához - elsődlegesen a kapcsolódó informatikai rendszerből (pl. könyvelési, raktárkészlet nyilvántartó, stb.) származó adatokat vonja ellenőrzés alá. Amennyiben azonban az elektronikus számlák hitelességével, valóságtartalmával kapcsolatosan kétely merül fel, úgy az adóhatóság az eredeti, archivált elektronikus számlák állományát is bekérheti.
V. Záró rendelkezés
Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 7. számában megjelent, az elektronikus úton kiállított számlákról szóló APEH közlemény, továbbá az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 9. számában megjelent, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (2) bekezdésében, valamint az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet 4. § (3)-(4) bekezdéseiben hivatkozott fájlformátumokról szóló APEH közlemény elektronikus számlákra vonatkozó rendelkezései helyett jelen közlemény szabályait kell alkalmazni.
1.sz melléklet EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT
2.sz melléklet EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK
3.sz melléklet Elektronikus számla - XML-definíciók
2009. szeptember 8., kedd
Bérkalkuláció - Loon Calculatie
Looncalculator 1. http://www.hrportal.hu
Looncalculator 2. http://www.euber.hu/berkalk2009.php
Bérkalkulátor 2009 július 1-től FT
Bruttó havi munkabér: 60.000
Éves bruttó jövedelem: 12 720.000
Gyermekek száma: 0
Munkaadói járulék (1%): 1% 600
Munkaadói TB járulék (26%): 26% 15.600
Eü-i hozzájárulás: 1.950
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%): 1,50% 900
Munkavállalói járulék (1,5%): 1,50% 900
Munkavállalói eü-i járulék (6%): 6% 3.600
Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 1,50% 900
Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 8% 4.800
GYES: 0
Családi adókedvezmény: 0
Számított SZJA: 10.800
Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA: 10.800
Különadó: 0
Összes adó: 0
Adójóváírás: 10.800
Nyugdjíjárulék utáni kedvezmény: 0
Összes kedvezmény: 10.800
Havi összes levonás a bruttó bérből: 10.200
Havi összes munkaadói járulék: 19.050
Összesen havonta az államnak fizetendő: 30.450
Munkaadó összes havi költsége: 79.050
Nettó havi munkabér: 49.800
Családi pótlék: 0
Havi összes nettó jövedelem: 49.800
Looncalculator 2. http://www.euber.hu/berkalk2009.php
Bérkalkulátor 2009 július 1-től FT
Bruttó havi munkabér: 60.000
Éves bruttó jövedelem: 12 720.000
Gyermekek száma: 0
Munkaadói járulék (1%): 1% 600
Munkaadói TB járulék (26%): 26% 15.600
Eü-i hozzájárulás: 1.950
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%): 1,50% 900
Munkavállalói járulék (1,5%): 1,50% 900
Munkavállalói eü-i járulék (6%): 6% 3.600
Állami nyugdíjjárulék (1,5%): 1,50% 900
Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%): 8% 4.800
GYES: 0
Családi adókedvezmény: 0
Számított SZJA: 10.800
Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA: 10.800
Különadó: 0
Összes adó: 0
Adójóváírás: 10.800
Nyugdjíjárulék utáni kedvezmény: 0
Összes kedvezmény: 10.800
Havi összes levonás a bruttó bérből: 10.200
Havi összes munkaadói járulék: 19.050
Összesen havonta az államnak fizetendő: 30.450
Munkaadó összes havi költsége: 79.050
Nettó havi munkabér: 49.800
Családi pótlék: 0
Havi összes nettó jövedelem: 49.800
AM-Könyv - Tijdelijk werknemer met AM-boek
Alkalmi munkavállalói könyv = AM-könyv = Kék könyv
2009.07.09. 15:45 :: B. I. A.
Alkalmi munkavállalói könyv
TÁJÉKOZTATÓ MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE AZ
ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVVEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁSRÓL
Ki foglalkoztatható alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel?
• Munkaviszonyba munkavállalóként az a természetes személy léphet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetőleg munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött diák is, a tanítási szünet időtartama alatt.
• Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi.
• A menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, engedély nélkül foglalkoztatható külföldi.
• Engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és tartózkodásra jogosult hozzátartozója.
• Az a külföldi, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.
• A fentiekben nem említett, Magyarország területén engedély alapján munkát vállaló külföldi személy mezőgazdasági idénymunka keretében.
Hol váltható ki az AM könyv?
Az AM könyv ingyen igényelhető a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségeken, valamint egyes települési önkormányzatoknál, melyek erre megállapodást kötöttek a munkaügyi kirendeltséggel.
Aki munkanélküli járadékban – 2005. november 1-től álláskeresési járadékban – részesül, az AM könyvet annál a kirendeltségnél kérelmezze, ahol részére a munkanélküli ellátást – 2005. november 1-től álláskeresési támogatást – megállapították.
Az AM könyv közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Az AM könyvet a munkavállalónak magánál kell tartania.
Mennyi ideig dolgozhat a munkavállaló AM könyvvel?
a) Az általános szabályok (AM könyv fehér része) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
b) A magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben) vagy kiemelten közhasznú szervezet munkáltató (AM könyv kék része) esetében ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
A munkavállaló két, a jelen b) pont hatálya alá tartozó munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
A munkavállaló legalább három, a jelen b) pont hatálya alá tartozó munkáltatónál egy naptári évben összesen kettőszáz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
c) Mezőgazdasági idénymunka (AM könyv zöld része) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
Ebben a foglalkoztatási formában a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül.
A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
d) Magyarországon engedély alapján munkát vállaló külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka (Zöld könyv) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb hatvan naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
Ebben a foglalkoztatási formában sem érvényesül a havi 15 napos foglalkoztatási korlát.
A munkavállaló több munkáltatónál történő alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban sem haladhatja meg egy naptári évben a hatvan napot.
Az AM könyvvel történő munkavállalás előnyei:
• Az AM könyv alkalmazása munkaszerződésnek minősül, amely a jogszerű, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyik formája. A munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés jön létre, ha az AM könyvnek az adott naphoz tartozó rovatait a munkáltató kitölti és a munkavállaló aláírásával igazolja a munka megkezdésének tényét.
• Az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, amely alapján a munkavállaló álláskeresési támogatásra szerezhet jogosultságot.
• Az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, így segít az ellátás megállapításához szükséges minimum 200 nap összegyűjtésében, amely szükséges az álláskeresési támogatás megszerzéséhez.
• Ön, mint munkavállaló, a munkáltató által beragasztott közteherjegyek alapján nyugdíjához szolgálati időt gyűjt.
• Álláskeresési járadékban részesülők esetében annyi nappal tolódik ki a járadék folyósítása, ahány napot dolgozik, mivel az alkalmi munkában töltött idő alatt a támogatás folyósítása szünetel.
• Ha az alkalmi munkavállaló éves jövedelme nem éri el a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összegét, és más bevallásköteles jövedelme nincs, az alkalmi munkával szerzett bért nem kötelező bevallani.
A munkavállalónak egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) - kivéve a baleseti táppénzt - az alkalmi munkavállaló nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg.
2007. 04. 01-jét követően – a munkabalesetet kivéve – az alkalmi munkavállaló egészségügyi ellátást csakis alkalmi munkavégzés alapján már nem vehet igénybe.
Tehát, ha az alkalmi munkavállaló az alkalmi munka mellett más jogcímen - pl. munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony alapján - nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, úgy az orvosi ellátás érdekében 2007. 04. 01. napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Az alkalmi munkavállalónak a Tbj 39. §-a alapján keletkezett 9%-os egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül kell az állami adóhatóságnak bejelentenie.
A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az alkalmi munkavállalói könyvet be kell mutatnia a kiállítónak. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát és az ellátási alapot.
Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz.
http://celliallaskeresok.blog.hu/2009/07/09/alkalmi_munkavallaloi_konyv_am_konyv_kek_konyv
ALKALMI MUNKA
Az alkalmi munkavállalás szabályairól szóló 1997. évi LXXIV. törvény 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. A törvény a rövid időtartamú, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony speciális szabályait tartalmazza és egyben meghatározza, hogy az alkalmi foglalkoztatás során a Munka törvénykönyve egyes szabályait nem kell alkalmazni: így a napi, a heti pihenőidőre, a munkaszüneti napokra, a rendes szabadságra, a betegszabadságra, az egyéb munkaidő kedvezményekre, a munka díjazására vonatkozó egyes rendelkezéseket. Változatlanul megmaradt az a fő szabály, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Így akár az egynapos, illetve bármilyen rövid időtartamra szóló munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. Kivételt képez ez alól az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, melynek szabályai a következők. A munkáltatónak és a munkavállalónak nem kell munkaszerződést kötnie, hanem a törvényben meg- határozott rövid időtartamú foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv (AM) megfelelő kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő közteherjegyek beragasztása és érvényesítése. A munkáltató így mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól, illetve nem kell egyéb munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli bizonylatokat sem vezetnie. A közteherjegyek a postán szerezhetők be. Ha a munkáltató munkanélkülit foglalkoztat AM könyvvel, akkor a beragasztott közteherjegyek meghatározott százaléka támogatásként igényelhető. A támogatás iránti kérelmet a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell a munkanélkülit nyilvántartó kirendeltséghez benyújtani. A támogatás mértéke a munkaadó által a negyedévben beragasztott közteherjegyek együttes összegének 50%-a, de ez csak akkor folyósítható, ha a beragasztott közteherjegyek értéke a negyedévben eléri a tízezer forintot. A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába, melynek összegét a törvény meghatározza. Ez az alkalmazási forma a munkavállaló számára is jelent előnyöket, legálissá teszi a munkavégzést, a szolgálati időbe beszámít, egészségügyi szolgáltatásokra jogosít. Azonban táppénzre nem jogosít fel, mert a munkavállaló nem fizet egészségügyi járulékot. A törvény kizárja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból az előnyugdíjban részesülő személyt. (Olyan külföldi állampolgár munkavállaló, aki Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, ill. hallgatói jogviszonyban áll, alkalmi munkavállalói könyvvel vállalhat munkát. E külföldi munkavállalók foglalkoztatásához egyébként munkavállalási engedélyre sincs szükség.) Az AM könyvet a munkavállaló kérelmére a munkavállaló lakóhelye szerinti munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki (ingyenes). Ha munkanélküli járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli járadék számfejtése előtt be kell mutatnia. Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a járadékban részesülő munkát végzett. A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi. A törvény meghatározza, hogy az alkalmi foglalkoztatás időtartama egy naptári évben összesen 120 nap lehet. Ugyanazon munkáltatónál éves szinten összesen 90 napot lehet dolgozni, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és 1 naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig. Ezen rendelkezés naptári napokra vonatkoznak, de a törvény lehetőséget teremt arra, hogy 5 egymást követő munkanapig is létesíthető alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony Mint azt láthattuk az alkalmi munka fenti szabályozása mind a munkáltató, mind a munkanélküli munkavállaló részére teremt előnyöket.
Forrás: Dr. Baumgartner Mária
http://tisztatertechnologia.hu/?p=szotar
2009.07.09. 15:45 :: B. I. A.
Alkalmi munkavállalói könyv
TÁJÉKOZTATÓ MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE AZ
ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVVEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁSRÓL
Ki foglalkoztatható alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel?
• Munkaviszonyba munkavállalóként az a természetes személy léphet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetőleg munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött diák is, a tanítási szünet időtartama alatt.
• Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi.
• A menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, engedély nélkül foglalkoztatható külföldi.
• Engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és tartózkodásra jogosult hozzátartozója.
• Az a külföldi, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.
• A fentiekben nem említett, Magyarország területén engedély alapján munkát vállaló külföldi személy mezőgazdasági idénymunka keretében.
Hol váltható ki az AM könyv?
Az AM könyv ingyen igényelhető a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségeken, valamint egyes települési önkormányzatoknál, melyek erre megállapodást kötöttek a munkaügyi kirendeltséggel.
Aki munkanélküli járadékban – 2005. november 1-től álláskeresési járadékban – részesül, az AM könyvet annál a kirendeltségnél kérelmezze, ahol részére a munkanélküli ellátást – 2005. november 1-től álláskeresési támogatást – megállapították.
Az AM könyv közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Az AM könyvet a munkavállalónak magánál kell tartania.
Mennyi ideig dolgozhat a munkavállaló AM könyvvel?
a) Az általános szabályok (AM könyv fehér része) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
b) A magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben) vagy kiemelten közhasznú szervezet munkáltató (AM könyv kék része) esetében ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
A munkavállaló két, a jelen b) pont hatálya alá tartozó munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
A munkavállaló legalább három, a jelen b) pont hatálya alá tartozó munkáltatónál egy naptári évben összesen kettőszáz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
c) Mezőgazdasági idénymunka (AM könyv zöld része) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
Ebben a foglalkoztatási formában a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül.
A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
d) Magyarországon engedély alapján munkát vállaló külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka (Zöld könyv) esetén ugyanannál a munkaadónál folyamatosan
• legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
• egy naptári éven belül legfeljebb hatvan naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
Ebben a foglalkoztatási formában sem érvényesül a havi 15 napos foglalkoztatási korlát.
A munkavállaló több munkáltatónál történő alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban sem haladhatja meg egy naptári évben a hatvan napot.
Az AM könyvvel történő munkavállalás előnyei:
• Az AM könyv alkalmazása munkaszerződésnek minősül, amely a jogszerű, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyik formája. A munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés jön létre, ha az AM könyvnek az adott naphoz tartozó rovatait a munkáltató kitölti és a munkavállaló aláírásával igazolja a munka megkezdésének tényét.
• Az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, amely alapján a munkavállaló álláskeresési támogatásra szerezhet jogosultságot.
• Az alkalmi foglalkoztatás munkaviszony, így segít az ellátás megállapításához szükséges minimum 200 nap összegyűjtésében, amely szükséges az álláskeresési támogatás megszerzéséhez.
• Ön, mint munkavállaló, a munkáltató által beragasztott közteherjegyek alapján nyugdíjához szolgálati időt gyűjt.
• Álláskeresési járadékban részesülők esetében annyi nappal tolódik ki a járadék folyósítása, ahány napot dolgozik, mivel az alkalmi munkában töltött idő alatt a támogatás folyósítása szünetel.
• Ha az alkalmi munkavállaló éves jövedelme nem éri el a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összegét, és más bevallásköteles jövedelme nincs, az alkalmi munkával szerzett bért nem kötelező bevallani.
A munkavállalónak egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) - kivéve a baleseti táppénzt - az alkalmi munkavállaló nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg.
2007. 04. 01-jét követően – a munkabalesetet kivéve – az alkalmi munkavállaló egészségügyi ellátást csakis alkalmi munkavégzés alapján már nem vehet igénybe.
Tehát, ha az alkalmi munkavállaló az alkalmi munka mellett más jogcímen - pl. munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony alapján - nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, úgy az orvosi ellátás érdekében 2007. 04. 01. napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Az alkalmi munkavállalónak a Tbj 39. §-a alapján keletkezett 9%-os egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül kell az állami adóhatóságnak bejelentenie.
A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az alkalmi munkavállalói könyvet be kell mutatnia a kiállítónak. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát és az ellátási alapot.
Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz.
http://celliallaskeresok.blog.hu/2009/07/09/alkalmi_munkavallaloi_konyv_am_konyv_kek_konyv
ALKALMI MUNKA
Az alkalmi munkavállalás szabályairól szóló 1997. évi LXXIV. törvény 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. A törvény a rövid időtartamú, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony speciális szabályait tartalmazza és egyben meghatározza, hogy az alkalmi foglalkoztatás során a Munka törvénykönyve egyes szabályait nem kell alkalmazni: így a napi, a heti pihenőidőre, a munkaszüneti napokra, a rendes szabadságra, a betegszabadságra, az egyéb munkaidő kedvezményekre, a munka díjazására vonatkozó egyes rendelkezéseket. Változatlanul megmaradt az a fő szabály, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Így akár az egynapos, illetve bármilyen rövid időtartamra szóló munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. Kivételt képez ez alól az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, melynek szabályai a következők. A munkáltatónak és a munkavállalónak nem kell munkaszerződést kötnie, hanem a törvényben meg- határozott rövid időtartamú foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv (AM) megfelelő kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő közteherjegyek beragasztása és érvényesítése. A munkáltató így mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól, illetve nem kell egyéb munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli bizonylatokat sem vezetnie. A közteherjegyek a postán szerezhetők be. Ha a munkáltató munkanélkülit foglalkoztat AM könyvvel, akkor a beragasztott közteherjegyek meghatározott százaléka támogatásként igényelhető. A támogatás iránti kérelmet a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell a munkanélkülit nyilvántartó kirendeltséghez benyújtani. A támogatás mértéke a munkaadó által a negyedévben beragasztott közteherjegyek együttes összegének 50%-a, de ez csak akkor folyósítható, ha a beragasztott közteherjegyek értéke a negyedévben eléri a tízezer forintot. A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába, melynek összegét a törvény meghatározza. Ez az alkalmazási forma a munkavállaló számára is jelent előnyöket, legálissá teszi a munkavégzést, a szolgálati időbe beszámít, egészségügyi szolgáltatásokra jogosít. Azonban táppénzre nem jogosít fel, mert a munkavállaló nem fizet egészségügyi járulékot. A törvény kizárja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból az előnyugdíjban részesülő személyt. (Olyan külföldi állampolgár munkavállaló, aki Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, ill. hallgatói jogviszonyban áll, alkalmi munkavállalói könyvvel vállalhat munkát. E külföldi munkavállalók foglalkoztatásához egyébként munkavállalási engedélyre sincs szükség.) Az AM könyvet a munkavállaló kérelmére a munkavállaló lakóhelye szerinti munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki (ingyenes). Ha munkanélküli járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli járadék számfejtése előtt be kell mutatnia. Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a járadékban részesülő munkát végzett. A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi. A törvény meghatározza, hogy az alkalmi foglalkoztatás időtartama egy naptári évben összesen 120 nap lehet. Ugyanazon munkáltatónál éves szinten összesen 90 napot lehet dolgozni, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és 1 naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig. Ezen rendelkezés naptári napokra vonatkoznak, de a törvény lehetőséget teremt arra, hogy 5 egymást követő munkanapig is létesíthető alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony Mint azt láthattuk az alkalmi munka fenti szabályozása mind a munkáltató, mind a munkanélküli munkavállaló részére teremt előnyöket.
Forrás: Dr. Baumgartner Mária
http://tisztatertechnologia.hu/?p=szotar
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)